A címben szereplő kérdés azért is érdekes, mert nincs egységes osztályozása a tetőszerkezeteknek. Így nagyon sok szempont alapján lehet őket rendszerbe foglalni, és különböző kategóriákra tudjuk ezeket is bontani. Ez nem meglepő, hiszen egy tetőszerkezetnek nagyon sokféle tulajdonsága lehet, ami alapján egyik vagy másik csoportba tartozik, és persze a csoportok között átfedések is lehetnek, nem zárja ki az egyik a másikat.
Ha tudni akarjuk, hogy milyen kategóriákban lehet sorolni a tetőszerkezeteket, az is fontos kérdés, hogy milyen tulajdonságai lehetnek egy tetőnek.
Első körben a technika nem mindegy, ez alapján beszélhetünk szeglemezes tetőről, vagy ácsolt tetőről. Nem fejtjük most ki túlságosan, hogy melyik típus mit jelent, hiszen több blogbejegyzésünkben is említettük már az ácsolt, valamint a szeglemezes tető tulajdonságait, előnyeit és hátrányait. Így röviden csak annyi, hogy az ácsolt tető jobban elterjedt jelenleg, de a szeglemezes egyre inkább felveszi vele szemben a versenyt, és egyre többen látják meg az előnyeit.
Ha a tető formáját nézzük, akkor a magastetőt és a lapostetőt különböztethetjük meg. A magastető a klasszikus fajta, ami a legtöbb házon látható. Ezen belül elkülöníthető az alacsony hajlásszögű magastető (10-15°-ig), és a hagyományos értelemben vett magastető. Alacsony hajlásszögű magastetőket leginkább ipari épületeknél láthatunk, ezek nem ritkán acél, esetleg vasbeton szerkezettel készülnek. Magastetők inkább lakóházak, közösségi épületek építésénél használatosak, főként faszerkezettel készülnek.
A lapostető pedig, ahogy a nevéből is következtethetünk rá, lapos, akár teljesen sík is lehet, ez pedig lehetőséget adhat egy csomó különböző használati módra, például tetőterasz kialakítására. Elterjedt az a tévhit, miszerint a lapostető szeglemezes tetőszerkezettel nem valósítható meg, de ez nem igaz: a szeglemezes tetőnek éppen az az egyik legnagyobb előnye, hogy alapos statikai tervezéssel gyakorlatilag bármilyen építészeti elgondolás megvalósítható.
Ejthetünk szót arról is, hogy milyen a tető héjazata, ugyanis nagyon sokféle anyag fedheti a szerkezetet. A köznyelvben persze ez csak simán cserépnek hívja mindenki, de egyrészt nem csak cserép lehet a héjazat, másrészt annak is különböző fajtái vannak: kerámia, beton. A cserép mellett lehet egy tető bádog, zsindelyes, pala, és még számos más megoldás áll rendelkezésre, attól függően, hogy mi a célunk az adott épülettel, illetve mennyire esztétikus és tartós tetőt szeretnénk.
Tetőgeometria
A tetőgeometriát tekintve is számos tetőtípus különíthető el: a nyeregtető, a kontyolt tető, a csonkakontyolt tető, a sátortető, a toronytető, oromzatos tető. Vannak több hajlásszögű tetők, és íves tetőfelületek is.
Használat
Különbséget kell tenni a beépített, illetve a be nem épített tetőtér között, ebben a kategóriában pedig vizsgálható az is, hogy mire használják a tetőteret: lakótér, vagy tároló, ugyanis mindkét típus más-más megoldásokat kíván.
Amint az látható, nagyon sok szempontból lehet vizsgálni a tetőtereket, ami azt is mutatja, hogy mennyi lehetőséget és megoldást rejtenek magukban – ezt érdemes szem előtt tartani, amikor építkezés előtt állunk!